A suliba, ahova járok kevés lány jár. A nemek százalékos aránya kb olyan, hogy 5-10 % a lány. Ezért a végzős évfolyamos fiúk gyakran felkérnek alsóbb éves lányokat, hogy táncoljanak velük a szalagavatójukon. Nekem ehhez már szerencsém volt kétszer is. Elsőben rockyztam, másodikban megtanultam keringőzni, idén pedig nagy örömömre csa-csa-csa-zni fogok.
Az osztály aki felkért, nagyon nem ismertem őket. Csak egy max két srácot. A Geri próbált megtanítani rockyzni még annó. Most ő kért meg, hogy majd valakivel álljak össze táncolni. Örömmel teszem, hiszen sokan nem tudják rólam, de imádom táncolni. Bár sajnos nem nagyon tudok, csak ritmusérzékem van...
A sors keze esetleg benne lehet a táncpartnerválasztásban, na meg persze a Geri keze szintúgy. Csillagom, akit "nyertem a lottón" mint táncpartnerem, a lehető legjobb lehetőség volt számomra.
Tipikus .... nagyon .... de azt hiszem picit rákattantam. Ezt az érzést vártam már igazán régóta, hogy üljek itt egész délután a gép előtt, holott tudom, hogy csak ilyentájt szokott géphez ülni, hogy beszélhessek vele. Izgulok, hogy jelezzen, ha felnéz internetre. Elkap a vigyorgás, ha véletlenül meglátom. Visszaolvasom a beszélgetésünket. Hallgatom a zenét, amit linkelt nekem. Hihetetlen. Imádom!
Nagyon várom már, mikor toppan gép elé. De mi is a legjobb ebbe? Holnap táncpróba!
